A belsőépítész alakítja a belső tereket. Falakat mozgathat, tereket helyez át, funkciókat cserél fel, majd megtölt tartalommal, színnel, anyagokkal, dekorációval, fénnyel. Egyszerűsítve minden olyan elemmel, amitől egy ház otthonná válik. Nem csak otthont teremt, ugyanezt teszi egy kávézó, múzeum, üzlet vagy szálloda esetében is, a különbség a megrendelői igény, funkció, célcsoport, lépték, és természetesen a felhasznált anyagok között van.

Ez a munka szerteágazó ismeretet követel, hisz szükséges építészeti alapismeret, bútor tervezéshez némi faipari ismeret, naprakész rálátás a hazai is nemzetközi design terndekre, termékekre.

Azt is kell tudni,hogy ezeket a termékeket, honnan és mennyiért lehet beszerezni, a szaniterektől a lámpákon,tapétákon át a kanapékig. Tudni kell alkalmazni a szakági tervezők tudását, hisz adott esetben a belsőépítész fogja össze az ő munkájukat is, hasonlóan az építészhez. (gépész, statikus, elektromos tervező, grafikus, webszerkesztő…stb) Ezen felül már csak biztos stílusérzék, különböző stílusirányokban való jártasság, csipetnyi pszihológia és remek kommunikációs készség kell,ahhoz hogy valaki jó belsőépítész legyen.

Ennek ellenére sokan még ma is azt gondolják,hogy a belsőépítész „csak” berendezi a lakást, ezért gyakran összekeverik a lakberendezővel.

Ha egyszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor az építész emberi tartózkodásra alkalmas épületeket, házakat tervez. Ám ez azért jóval összetettebb dolog. Mielőtt nekiállna házat tervezni, utánajár a lehetőségeknek : feltérképezi a helyi adottságokat, a hatósági előírásokat, a tervezési terület adottságait, esetleg bevon egy geodétát,geológust. Ezzel párhuzamosan felméri a megrendelő igényeit, esztétikai,funkcionális és kényelmi szempontból is. Azaz megismeri,hogyan szeretne élni,milyen teret képzel maga köré és hogyan használná azt. Ezután az építész elkezd gondolkodni, skiccelni, tervezni, rajzolni, egyeztetni a megrendelővel majd a szakági tervezőkkel.Konzultálnia kell statikussal, épületgépésszel, elektromos tervezővel szükség esetén más egyéb speciális tervezőkkel is.

A tervezési munka során az építész fogja össze a szakági tervezőket, egyesíti tudásukat, hisz végső soron az ő munkáját segítek mindannyian. Így együtt gondolkodva, tervezve épül fel a ház – egyelőre papíron – az alapoktól a tetőfedésig.
Sok esetben a belső tér tervezését is magára (kell) vállalja, ám ez nem mindig szerencsés. A fenti feladatok már önmagukban is hatalmas átfogó tudást és jó kommunikációs képességet igényelnek, ezért a legtöbb esetben érdemes egy a belső térre szakosodott tervezőnek átadni a belső tér kialakítását.

Ez a valaki pedig nem más,mint a belsőépítész.

A lakberendező egyszerűen fogalmazva berendezi a lakást. Valójában azért ez is összetettebb dolog. A lakberendező a már meglévő tereket tölti meg színnel, élettel, kész bútorokkal (adott estben kellő szakértelemmel kisebb bútorokat is tervez), dekorációs elemekkel. Ehhez persze neki is megfelelő térlátásra, forma és stílusérzékre, termék ismeretere van szüksége.

Napi szinten frissen tartva tudását, anyag ismeretét, ami ugye a mai világban már nem kis feladat, hisz a design terméket gyártó cégek nap mint nap dobnak piacra újdonságokat. Ezen felül emberismertre és kommunikációs képességre is nagy szüksége van,hiszen fel kell deríteni hogy az adott megrendelőhöz, térhez mi illik.

Hasonló munkát végez az enteriör stílist/ enteriör designer is mint a lakberendező. Az ő feladata adott terek, adott stílus mentén való „felöltöztetése”. Legyen az egy reklámfilm, divatfotózás háttere, lakás, üzlethelyiség, kávézó stb. Vizuális koncepció alapján felöltöztet, a divatvilágból ismert stylisthoz hasonlóan alkalomhoz, funkcióhoz illően, stílusosan.

Az ő tudástárából sem hiányozhat a stílusérzék, anyag és formaismeret, forgalmazók ismerete, aktuális nemzetközi trendek ismerete, és naprakész kell legyen a technikai – technológiai újdonságokban is.